Az emberek szinte mindig is a leggyengébb fajként voltak ismertek - bár egy ideig ők voltak az uralkodófaj, kik evoulúció útján jelentek meg a bolygón, amint az istenek megteremtették a többi fajt, szép lassan elnyomták őket. Mágiát képtelenek használni, életük rövid és más fajokéhoz képest tartalmatlan, sokáig semmi előnyt nem élveztek a többiekhez képest.
A Felszabadulás előtt csupán egy apró országuk volt, Elkia, mivel a többi területet eljátszották mások ellen. Egy fegyverük volt csupán, az eszük, de azt nem akarták használni; belefásultak a helyzetbe, amiben voltak, és így élték életüket sokáig.
Csupán néhány százan voltak, akik egy szervezetet alapítottak, és terveztek; fantasztikus emberek voltak ők, gondolataik szárnyaltak, és papírra vetették minden ötletüket. Mikor a királyi családtól elegendő támogatást kaptak, hogy terveiket megvalósítsák, minden megváltozni látszott – olyan fegyvereket gyártottak le, amelyek ellen később a háborúban a többi faj nem tudott kezdeni semmit.
Lőszeres puskákkal és pisztolyokkal, valamint különféle szablyákkal, s természetesen az eszükkel a Felszabadulás utáni csatákban elég jól teljesítettek; bár nem arattak nagy győzelmeket, veszteségeket se szenvedtek, és képesek voltak megtartani országukat valamint kissé kibővíteni azt.


Általános jellemzőik:
Szinte őket a legkönnyebb meghatározni: ha azt mondjuk, „ember”, akkor már meg is van, hogy néznek ki, külső vonásaikat figyelembe véve.
Minden másban pedig ha lehet, ők a legváltozatosabbak: öltözködésük, szokásaik mindenki másétól eltér, építkezési, gazdálkodási és tanítási módszereiket pedig sehol máshol nem alkalmazzák, hiszen nem értik a lényegüket.
Azt is el lehet mondani, hogy az emberek igen nagy egyéniségek. Tudásuk mindegyiküknek valami másra összpontosul, és még kivételes eszük mellett is akadnak olyanok, kik nem tudástárukat növelik, hanem inkább harcolni tanulnak.
Más fajokkal elég közvetlenek, de nem kedves természetük, hanem sokkal inkább amiatt, mert hasznot látnak bennük. Mindegyikőjükben mást, természetesen, de abban egyetértenek, hogy minél többet tudnak róluk és minél közelebb kerülnek hozzájuk, az emberiség annál előnyösebb helyzetben lesz.
Élettartamuk, bár a fajok között nem a legrövidebb, nem túl hosszú: az átlagéletkor százhúsz év, de ezelőtt harminc-negyven évvel már megindul egy olyasfajta leépülés, mely után rohamosan gyengül a testük és lassan el is butulnak. (Bal)szerencséjükre, ők a legkompatibilisebbek a vámpírok bájitalaira, valamint más fajok varázslataira, így akinek szövetségese számukra hasznos fajból származik, elnyújthatja élettartamát, valamint lelassíthatja a leépülést is.
Neveik általában „nyugatiasabbak”, mint például Stephanie, Logan, vagy Annie, s bár az öröklődő vezetéknevek ritkák náluk, a legtöbb családnak általában van egy aktuális, választott családneve. A nemesek, akik mérnöki vagy valamilyen tudós vérvonalból származnak, mind birtokolják "Scentia" utónevet eredeti nemesi családnevük mellé, ám van, aki csupán ezt érzi szükségesnek használni.

Gyengeségeik és erősségeik:
Bár a mágiahasználat miatt még ma is sokat kerülnek hátrányba, új fejlesztésű fegyvereik sokat segítenek rajtuk, irigylendő logikájukról nem is beszélve – s ahogy egy híres ember mondás tartja: „Származz bármely fajból, ha átlövik a mellkasod, abba bizony belehalsz.”
Főként lőszerrel működtethető puskákat és pisztolyokat használnak, de az fémkohászat is elég fejlett ahhoz, hogy a többi fajt leköröző szablyákat vagy egyéb fegyvereket gyártsanak.
Fizikai ereje egy embernek elég átlagos, sokban függ attól, hogy mennyit edz és milyenek az adottságai; egy bestiával sose fog felérni, bár egy gyengébb sárkányt elverhet pusztakezes harcban, ha arra specializálódott.

Életük napjainkban:
Jelenlegi lakóhelyük Elkia, a régi emberi királyság, mely azóta kétszeresére nőtt, de sajnos nem tudtak tovább terjeszkedni. Királyuk Trystan Royal, a mérnöki vérvonalak egyenes ági leszármazottja, és legnagyobb jellemzője, hogy puskája valamint pisztolyai nélkül nem megy sehová.
Főünnepük a Mérnökök Napja, amikor is nemzetük legtiszteltebb tagjait – a mérnököket- éltetik, tiszteletükre sortüzet lőnek a nap kezdetén és végén, mindeközben pedig esznek, isznak, mulatoznak. Ezen kívül még több olyan esemény is van, ahol nagy ünneplés szokott folyni, ám ezeket hol megtartják, hol nem, így nem is vetik papírra, mik azok.